Minden fordítás
már eleve értelmezés is – hangzik a Gadamertől származó, mára a
fordítástudomány egyik alapelvévé vált szállóige. Ám hogyan viszonyul egymáshoz
az Exodus 3. fejezete és annak modern héber fordítása, a Tanakh RAM? A fordítás
miképpen értelmezi a forrásszöveget? Miféle célszöveget eredményez a fordítási
folyamat? Fordítás-e egyáltalán a Tanakh RAM?
A RAM
Kiadó (Rafi Moses igazgató és szerkesztő nevének rövidítéséből) 2010-től kezdte
megjelentetni a Héber Biblia Izrael Államban ma beszélt modern héber nyelvű,
Avraham Ahuvya által készített fordítását, a Tanakh RAM-ot, amely azonnal heves
vitákat váltott ki a publikációt támogatók és elmarasztalók között. Bírálói
arra hivatkoznak, hogy az Ahuvya-féle munka felesleges, sőt, nem is fordítás
valójában, hiszen minden izraeli érti a Bibliát, a modern hébert a bibliai
héberrel kontinuus nyelvváltozatnak tekintvén. Ekképp a Tanakh RAM nem is lehet
más, csupán a Héber Biblia lebutított változata, melynek esetleges jövőbeni
elterjedése végleg eltávolítja az újabb generációkat az ókori hagyománytól, a
Biblia mélyreható ismeretétől, valamint a szöveg okozta spirituális élménytől.
Ezzel
szemben a fordítást üdvözlők, különösen Ghil’ad Zuckermann izraeli nyelvész, úgy
vélik, hogy az izraeliek nem értik, illetőleg félreértik és -értelmezik a
Bibliát, amennyiben pusztán mai, beszélt nyelvükre hagyatkoznak. Zuckermann
több helyütt publikált tézise, hogy a lakosság nyelvét nem is modern hébernek,
hanem izraelinek volna helytállóbb elnevezni, ugyanis az nem a bibliaiból fokozatosan
kialakult nyelvállapot, hanem egy hibrid, melynek csupán egyetlen kis
komponense az egyébként radikálisan megújított héber, több európai nyelv
mellett. Ebből kifolyólag igenis szükségszerűnek tartja a Tanakh RAM
elkészülését és használatát, továbbá a bibliai héber idegen nyelvként való
oktatását. Összegezve tehát: a Tanakh RAM létrejöttének célja nem más, mint a
modern héber/izraeli nyelv a bibliaitól eltérő struktúrájából, nyelvi
logikájából, a jelentésváltozásokon átesett szavakból-kifejezésekből, stb.
fakadó félreértések kiküszöbölése.
A
kiemelt és alant vizsgálandó szemelvény (Exodus 3) egyik szembetűnő
változtatása, hogy számos helyütt – helyesen! – a waw kötőszót nem gépiesen és
félrevezetően alapvető jelentésének, ’és’-nek fordítja, hanem felcseréli
különféle logikai viszonyokat (pl. ellentétet, következtetést, stb.) kifejező
szavakra, azon oknál fogva, hogy a bibliai szövegekben a waw még igencsak
sokszínű jelentésskálával bírt, és (kontextustól függően) a legkülönfélébb
kapcsolatokat volt képes kifejezni – ezzel szemben a mai izraeli nyelvben
jelentése alapvetően valóban csupán az ’és’-re redukálódott. A fordító az ebből
fakadó bizonytalanságokat kerüli el a wawot „értelmező” vagy értelmezve kibontó kötőszavak használatával.
A 7.
vers tartalmaz egy nyomatékosítást kifejező, a ’lát’ ige (ראה) két alakjából álló
figura etymologicát (ראה ראיתי), melyet a
fordító felszámol, feláldozván a költői csengést az egyértelműség érdekében, és
átalakítja a kifejezést annak funkcionálisan ekvivalens modern héber
megfelelőjévé: „bizony/tényleg láttam” – אמנם ראיתי.
Továbbá
a 3. versben a ’nagy’ (גדול) jelzőt
’csodálatos’-ként (מופלא) fordítja, illetőleg a 7. versben a ’szegénység’-et, ’nyomor’-t
(עני) ’(rab)szolgaság’-ként (עבדות) értelmezi a Tanakh RAM. Külön izgalmas, hogy a 16. versben a
jellegzetes „Izrael vénjei” szófordulathoz egy betoldást fűz: megmagyarázza az
olvasóknak, hogy a vének csoportja nem pusztán idős embereket, hanem a közösség
elöljáróit (מנהיג
– ’vezető’) takarja.
Hasonló célú kiegészítéseket – kvázi kommentárokat – ékel
be a 19. és a 20. versekben is a fordító. A 19. vers „hanem erős kézzel” (ולא ביד חזקה – azaz: „erőszakkal”) tagmondatához
hozzáfűzi, hogy „csak miután rákényszerítem őt erős kézzel/erőszakkal” (אלא רק אחרי שאכריח אותו ביד חזקה). A 20. vers ’csoda’
(נפלאת) szavához azt a kiegészítést teszi, hogy
„csodás csapások”-ról (מכות נפלאות) van valójában szó,
érzékeltetvén, hogy a ’csoda’ szó alapvetően és elsősorban pozitív felhangú
konnotációjával szemben nem kedvező és elragadó természetfeletti jelenségek,
hanem rettenetes és pusztító kataklizmák bekövetkeztétől kell tartani. Az Ahuvya-féle
munka tehát egyszerre ülteti át modern héberre a bibliai szöveget, és – értő
fordításokhoz híven – látja el azt a befogadást segítő, interpretatív
betoldásokkal, kommentárokkal is.
Ajánlott források és olvasmányok:
Tanakh RAM (ford. Avraham Ahuvya, Even-Yehuda: RAM, 2010)
Leibowitz Schmidt, Shira, „Don’t Dumb Down the Bible”, The Jerusalem
Post. Online Edition (May 17, 2009) – http://www.jpost.com/Opinion/Op-Ed-Contributors/Dont-dumb-down-the-Bible. (lekérés ideje: 2016.03.19.)
Zuckermann, Ghil’ad, „Do Israelis Understand the Hebrew Bible?”, The
Bible and Critical Theory 6 (2010), pp. 06.1–06.7.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése